Az Egyház csodálatosan szép remekművéért egészen Esztergomig kell utaznunk, de megéri!

A Mátyás kálvária eredetéről annyit tudunk, hogy egy francia ötvös munkája és 1402-ben Merész Fülöp burgundi fejedelem kapta újévi ajándékba feleségétől, Flandriai Margittól. Az kérdéses, hogy miként került a magyar udvarba. Az egyik szerint Isabeau francia királyné adta Luxemburgi Zsigmondnak a kálváris felső részét, amikor a magyar király az 1414-es Konstanzi Zsinat után Angliába utazott és útközben Párizst is érintette. A másik vélekedés Isabeau testvéréhez, III. (Szakállas) Lajoshoz köthető. Ő több évig tartózkodott a budai palotában és ottléte alatt drága ajándékokkal halmozta el az uralkodót. Valószínűleg ekkor került a műkincs Magyarországra.

Az alsó rész már véleményes. E szerint Mátyás király számára s bizonyára az ő megrendeléséből készült a XV. században, de mivel nincs hitelt érdemlő dokumentum, ezért csak feltételezni lehet, hogy valószínűleg Firenzében Verocchio, Pollajuolo vagy Betto műhelyében készült, és 1496 után kerülhetett a király tulajdonába. Ezt a feltételezést erősíti az a tény, hogy egyik címere 3 azonos példányban megtalálható rajta, s ezt a címert az után használta, hogy 1469-ben cseh királlyá is választották.

Halála után fia Corvin János a keresztet Bakócz Tamás akkori egri püspöknek (későbbi esztergomi érdeknek) zálogositotta el, majd 1494-ben neki is adta. Bakócz halála (1521) után az esztergomi főszékesegyháznak hagyományozta azt, az õ kápolnájának kincsei közt jegyezte fel az összeíró Magister Franciscus budai ötvös 1530-ban. Ezért nem szerepel a fõszékesegyházi kincstár 1528-as leltárában, hisz a kápolnáé volt, nem a székesegyházé, csak 1530 után, de attól fogva végig. A kereszt ezután kalandos utat járt be. Előbb az érsekség erődjébe, Drégely várába, majd Nagy-Szombatra, Pozsonyba, Olmützbe, Grázba, és Bécsben is megfordult míg végül visszakerült Magyarországra.

A páratlan szépségű kereszt tektonikus tekintetben a csúcsíves és a reneszánsz stílusnak az eredménye, mivel reneszánsz talapzatból és az ezen emelkedő csúcsíves kápolnából s golgotából áll össze.

A színaranyból készült, drágakövekkel, gyöngyökkel és zománccal díszített kereszt háromszögidomú talapzata a csúcssokon lemetszett szögleteiből kinyúló, oroszlánkörmöt ábrázoló három lábon helyezkedik el.

A talp ferdén behajló pereme hegyeivel lefelé álló trébelt akantuszlevelekkel, e fölött apró gümőcskékből alakított gyöngyvonallal van díszítve, az ezek fölött csipkés szélű aranytokokban rubinokat, zafírokat gyöngyszemeket látunk zöldre zománcozott levelek közé helyezve. A tompított szögletek közepén egy-egy aranyfoglalatú rubinkő ül. A talp három csúcsa irányában három, hátsó lábain guggoló szfinx foglal helyet. Ezeket mellig női, azontúl oroszlántesttel ábrázolta a művész. A szfinxek mellső lábaikkal egy-egy kifelé fordított pajzsot tartanak, melyek Hunyadi Mátyás királyi és családi címerét viselik: a négyelt pajzs első és negyedik mezejőben vörös zománcalapon a négy fekvő pólyát, a második és harmadikban vörös alapon a kettős farkú cseh oroszlánt, végén a kicsiny szívpajzsban kék alapon a gyűrűt tartó hollót.

A szfinxek arca s melle kékesbe játszó sur rondebosse zománcos, a szárnyakat kék és zöld színű zománc borítja, a többi része a puszta aranynak van meghagyva. A három szfinx mögött, a talp keskeny peremén örökzöld-levelekkel, talpa fölött hosszanti csíkos vörös és fehér zománccal festett aranyvirágokkal borított. Felső pereme szélén levelespártával s az ezek közötti hornyolt mezőben gyöngyökkel és négyes aranysziromba helyezett gyémántokkal s rubinokkal kirakott korongalakú tagot hord, melyet alulról a szfinxek fejei tartanak. Ennek középső mezőjében szfinxek fejei fölött, három kerek medaillonban Péter, Pál és Jakab apostolok zománcos mellképei vannak ábrázolva.

A korong fölött három zöld, mellúszóikra támaszkodó s testükkel fölfelé kunkorodó delfin alakja képezi az átmenetet a kereszt karcsúbb szárához, mely közepén gyűrűalakú izülettel van tagozva s felső végén volutákban (görbe vonalú elemekben) hajlik három irányba.

A szár alsó része a köralakú peremen apró levelespártával, a fölötte levő tagon vörös zománcon nagyobb arany akantusz-levelekkel, gyűrűje közepén pedig egymással váltakozó gyöngyökkel és rubinokkal van díszítve. A szár volutái között lévő boltozatokban Jupitert, Apollót és Dianát látjuk festett zománcú képekben, míg a talp oldalait gyöngyök, gyémántok és rubintok borítják.

E talp bemélyített felső lapjába van illesztve a kereszt középső része, a fialákból, támasztó-oszlopokból, pillérekből és ívekből megszerkesztett csúcsíves áttört kápolna, melynek középső oszlopához a megkínzott Krisztus van hozzákötözve. A támasztóoszlopok által alkotott három kisebb oldalfülkében Illés, Ézsaiás és Jeremiás próféták szobrait találjuk két lépcsőfokkal tagozott posztamentumokra állítva, kezeikben mondatszalagot tartva, a melyeken csúcsíves minusculás (kisbetűs) felírások vannak.

A Kálvára művésze a Golgota három zöldre zománcozott szikláját helyezte a fialák közé a kápolna boltozatára, a sziklák tövében a fialák mögé pedig három kisebb repülő angyal-alakot illesztett mintegy átmenet gyanánt. A középső szikla alapján, a keresztfa tövénél Ádám koponyáját s néhány lábszárcsont látható, a sudarán felfelé törő karcsú keresztet pedig áttört köralakú gyűrűvel fejezte be, a melyekbe egy-egy rubinkövet helyezett.

A keresztágak találkozási pontjánál az Üdvözítő fejét övező sugaras dicsfényt nagyobb köralakú mezőben található, mely bemélyített központi részén rubinkövet visel, míg a kereszt gerendái párhuzamosan hornyolt hosszvonalakkal vannak díszítve. A keresztfát a szőlőhöz hasonló levelekkel s felfűzött gyöngyökkel kék zománcos bogyók szegik be, a keresztágak dicsfényben végződő részénél pedig három-három, a gyűrűalakú végtagok előtt végre két-két nagyobb igazgyöngyöt találunk.

A kereszten függ a kiszenvedett Üdvözítő teste, nemesen redőzött aranyszegélyű ágyéktartóval. A feszület tövénél balról Mária, jobbról János apostol plasztikus szobra áll a Golgota egy-egy szikláján.

A kereszt sima hátlapján, a keresztágak találkozásánál, a Krisztus keresztjéből való ereklye tartására szolgáló köralakú medaillon van megerősítve. A kereszt magassága 718 milliméter, súlyát pedig az 1862-ben történt becslés szerint 1520 g arany; felső rész: 12 márka és 2 uncia. Magassága: 72,5 cm; felső rész: 41,5 cm; alsó rész: 29,5 cm.